A minap olvasom a facebookon, hogy nagyon okos emberek, sőt még oktatók is írják, hogy csak trilam szárazruhát szabad venni… Megszólal, ír a maga 20 merüléses tapasztalatával, úgy, hogy másmilyen ruhát még nem is próbált! Én meg gondoltam, ha autót vennék csak Skoda Fabiát szabadna venni. Miért? Az mindegy, egyszer láttam egyet, jól sem megy sokat pakolni sem lehet bele, meg mégis csak egy Skoda. Ez már sok mindenkinek nem tetszene, mert mindenkinek lenne ötlete milyen autót vegyek, és lenne egy ember aki azt mondaná, jó-jó de mire akarod használni? Ugyanígy van ez a szárazruhákkal is! Sok év tapasztalattal többféle szárazruháról is van véleményem, amit alább leírok! Persze majd írja egy két nagyon okos, hogy marketing cikk, de ezt nyilván mindenki maga el tudja dönteni.
Abszolút a teljesség igénye nélkül pár gondolat két különböző szárazruha fajtáról. A trilam és a neoprén kicsi összehasonlítása (mert ezeken kívül még jó sok típus létezik). Tényleg csak pár apróság, mert egy teljes, minden részletre kiterjedő összehasonlítás szerintem több mint száz oldal lenne és azt senki nem olvasná végig. Bár ez is egy kicsit hosszú és a profiknak nincs is rá szüksége, de talán néhányan végigolvassátok.
A mélységgel arányosan a neoprén szárazruháknál csökken a szigetelés és a felhajtóerő mértéke és általában a víz is egyre hidegebb. Vizesen a két ruha között neoprén és trilam a felszínen is érezhető a szigetelésbeli különbség tehát: a merülésre menet jövet a neoprén jobban szigetel, ami nem mindig jó, főleg ha hűtést szeretnénk, de ha nem szeretnénk, akkor bizony ez nagyszerű tulajdonság. A jó neoprén a varrásnál mindkét oldalon szigetelt. A neoprén szárazruha minden esetben nyúlik és alakul a viselőjére, sokkal vékonyabb aláöltőző szükséges (hogy milyen, azt talán egy következő cikkben). A neoprén még nagyobb mélységben is rendelkezik felhajtóerővel, ami egy vészhelyzetben igazán jól jöhet. A flexibilitás miatt a neoprén jobban illeszkedik, mint egy trilam ruha. A préselt neoprén ruha kevésbé hőszigetelő és a felhajtóereje is kisebb, mint egy sima neoprénnek. A trilam ruha mindössze egy vízzáró réteget képez a tested és a víz között, ami kényelmes, de nagyon jó minőségű aláöltöző szükséges. A trilam anyaga általában urethán, nejlonborítással és latex mandzsettákkal. Az évek alatt sokkal több karbantartást igényelnek, mint neoprén társaik. A trilam anyagú ruha még akkor is, ha nagyon jól van szabva nagyobb kell legyen, mint a viselője. Az aktuális aláöltözővel együtt így is maradnak benne „ráncok”, gyűrődések, így a közegellenállás úszás közben jóval nagyobb, mint neoprén szárazruhánál, ami víz alatt teljesen sima, gyűrődésmentes és áramvonalas. A szabásnak még méretre gyártásnál is jóval nagyobbnak kell lennie, mint a testméret és egy vékonyabb aláöltöző viselésénél a gyűrődés-probléma hatványozottan előjön, pl. amikor Vörös-tengeren használjuk, ami köztudottan áramlásos így az áramvonalasság hiánya nagy jelentőséggel bír. Mégis a legnagyobb probléma a trilam ruhával, hogy önmagában egyáltalán nincs felhajtóereje és szigetelőképessége és sokkal-sokkal sérülékenyebb valamint az öregedés és a napfény sem tesz jót neki. Egy trilam ruha 3-4 év aktív használat után biztosan kikopik és ereszt egy jó pár helyen. Bár a javítás nem túl bonyolult, de minden héten előjön egy-két bosszantó, apró lyuk. Ezzel szemben a neoprén ruha több mint 10 éves használat után sem tesz ilyet velünk, extrém esetekben bizonyos neoprén szárazruhák 20-25 év használat után is hibátlanul működnek. Bármilyen olyan vészhelyzetben, ahol felhajtóerőre van szükségünk, kizárólag csak a BCD-re (jacket, wing, felhajtóerő kompenzátor) hagyatkozhatunk. Extrém hideg vízben egy trilam ruhán egészen kis sérülés is komoly vészhelyzetet idézhet elő, ha valamilyen okból nem tudunk azonnal kimenni a vízből pl. deco-idő, barlangból visszafelé stb. Ugyanez egy neoprén szárazruhánál kellemetlen lehet, de sem a felhajtóerő sem a szigetelés nem csökken nullára!
A mandzsettáknál ma gyakorlatilag 3 típus létezik. Az első és méltán legnépszerűbb (én is ezt kedvelem legjobban) a latex mandzsetta. Ez a legkényelmesebb, viszont 2-3 évente cserélni kell még gondos ápolás mellett is. Szerencsére a csere nem túl költséges. A második a neoprén mandzsetta, ami szintén kedvelt főleg az extrém hideg vízi merüléseknél, mert melegen tart. A csere drága viszont az elhasználódás lassú és nem fog hirtelen minden előjel nélkül elszakadni. A harmadik és egyben legújabb a szilikon mandzsetta, amit nem könnyű ragasztani, így műanyag tartókat épitenek be a kar- és nyakrészhez, ezekhez lehet csatlakoztatni a mandzsettákat. Fő előnye, hogy percek alatt lehet cserélni ha tönkremegy és nagyon hosszú élettartamú. Hátránya az, hogy irreálisan drága, (szerintem) kényelmetlen a viselése, nem lehet rá normál latex mandzsettát ragasztani minden esetben és kényelmesebb a tartókat eltávolítani, ha váltani szeretnénk. Viselése számos esetben allergiát okoz az arra érzékenyeknél és minden előjel nélkül szakad.
Zippzárak: Alapvetően a régóta jól bevált fémzippzár ami igazán jól működik márkától függetlenül. A műanyag zippzár pár éve jelent meg, a tapasztalatok alapvetően jók, a homokot, sódert viszonr nem annyira bírja. Előnye, hogy a ruha könnyebb lesz tőle és ez egy sokat utazó búvárnak nagyon sokat jelent! Mindig lassan kell mozgatni a zippzár-kocsit és csak a zippzár vonal végét kell bekenni a hozzá kapott kezelőanyaggal. A test elülső részén a bal válltól a jobb csípőig tartó zipzár lehetővé teszi az egyedül való beöltözést, amit én nagyon szeretek.
Szelepek: Erre külön nem érdemes kitérni. Mind a felfújó, mind a leeresztő szelep márkától függetlenül kb. ugyanannyi időt bír ki és mindegyik jól működik. A pisiszelepeknél hasonló a helyzet, bár én inkább kiegyensúlyozottat használnék. A végére a férfiaknak és nőknek is van lehetőség illeszteni gumit és aránylag biztonságosan rögzíteni, használni. Lehetőségként szoktunk használni felnőtt pelenkát (főleg azok, akik nem tolerálják a pisi szelepeket vagy a bőrragasztókat). Mindkettőt olyanoknak javasoljuk, akik hosszabb merüléseket hajtanak végre.
Zsebek: A rekreációs búvárkáknak minimum 1 zsebet javaslok a comb külső oldalára, ami lehetőleg zippzáras legyen. Ha nincs zseb a ruhán, akkor ezt a búvárboltban egy szerény, de semmiképpen nem megalázó összegért felragasztják nektek. Technikai búvároknak a comb mindkét külső oldalán tépőzáras zseb kell, ami belül két részre van osztva és lehetőség van gumikötelet belekötni. Fontos, hogy a zsebeken alul legyen lehetőség a víz elvezetésére. (Ilyenkor szokott jönni, hogy nekem van zipzáras, az ebay-en vettem… Nem, nem jó! Add el ott ahol vetted!)
Csizmás vagy Zoknis? Kinek mi!? Én a zoknisat kedvelem, egy jó rock boottal. Ez jól illeszkedik a lábamra, gyakorlatilag nulla levegős térrel belül. Kényelmes akkor is, ha egy barlangi vagy akármilyen merülésnél többet kell sétálni, netán mászni. A rock bootot a fűzővel olyan erősre tudom meghúzni, ahogyan az nekem kényelmes és még az uszonyt is jobban érzem vele, így jobban tudok manőverezni kis helyen.
Térdvédő, könyökvédő stb. Bizonyos esetekben szükség lehet rá, de én azt gondolom, hogy a barlangi felfedező búvárokon kívül maximum csak a fenéken négykézláb mászkáló búvároknak javasolt! Aki tud lebegni, az lebegve is tud fotózni, búvárkodni és semmi szüksége egyéb erősítésekre. 1. Drága! 2. Nehezebb lesz tőle a ruha! 3. Minek!?
Gator vagy ne? Először is mi az a Gator? Gatornak nevezzük a tépőzáras-gumis, a ruha alsó-lábszár részét leszorító eszközt. Ezt valaki akkor használja, ha a ruhája vagy a csizmája túl nagy és ezzel kompenzál. Ha e kettő közül semelyik nem áll fent akkor a szárazruhában merülni nem tudó búvárt pont most ismerted fel! Ha a gatorral merülő búvár otthon hagyja a gatort, akkor közvetlen életveszélybe kerül, mert azt gondolja gator nélkül nem élet az élet.
Fejrész alias kapucni: Ennek vastagsága függ az évszaktól, vízhőmérséklettől, egyéni érzékenységtől. Mindenképpen olyat válassz — főleg a hidegebb napokra — ami alul dupla mandzsettás és leér a nyakadig, hogy ott is melegítsen! És igen, meleg vízben is használjuk, hogy minél kevesebb cicakaka és vibrio baktérium kerüljön a fülünkbe! Fő szempont a kényelem!
Kesztyű: Hasonló az eljárás, mint a fejrésznél. Egyéni érzékenység és tűrőképesség határozza meg, de mindenképpen fontos, hogy a kezünk a leghidegebb körülmények között sem gémberedjen el. Én személy szerint a szárazkesztyűt részesítem előnyben, amely alumínium ringekkel van összerakva és „O” gyűrűs a csatlakozása. Egyedül könnyedén fel és le tudom venni, még hideg kézzel is. Igen tudom, most jön az, hogy jó a műanyag csatlakozós is… Persze! Neked igen, nekem nem! Az én műanyagosom 2 merülés után a kukában végezte, mert nem akartam kiszúrni senkivel, hogy eladjam neki! A műanyagbilincses kesztyűt hidegben nem lehet normálisan feltenni egyedül. Reped, törik. Melegben a műanyag kitágul, nem ugrik össze rendesen. Víz alatt szétjön, ereszt és merülés után úgy kell lefeszegetni az emberről…
Aláöltöző: Kicsit fáradt vagyok a magyar búvárok aláöltöző ötleteitől – mackóalsó, jersey ruha, susogós mackó, jó lesz a nedves ruha alá vett balerina ruha, polár pulcsi stb. Hagyjuk már! Vásárolsz egy olyan szárazruhát, amiért egy távolról szabad szemmel is jól látható összeget hagysz ott, majd a mackós merülésed után kijelented, hogy nem is olyan jó ez a ruha!? Az aláöltöző szintén egyéni érzékenység függő, de trilam ruha alá hideg vízbe kizárólag Thinsulate (3M) anyaggal töltött aláöltöző ruhát vennék, mert ha beázik a ruha, ez még akkor is melegen tart egy darabig. Van még egy anyag, ami vizesen is melegen tart, de ezt a titkot megtartom magamnak! Minden ruha alá legalább 2 vagy 3 rétegben öltözzünk! Nyilván a neoprén szárazruha alá elég 2 vékony is. A legalsó, a testtel közvetlenül érintkező réteg a legkritikusabb, ennek olyan anyagnak kell lennie, ami az izzadtságot kívülre tereli, a másik aláöltöző alá, így nem leszünk nedvesek. Az sem árt, ha a vastagabb aláöltözőnk — amelyik közvetlenül érintkezik a száraz búvárruha belsejével –, egy orkános vagy nejlonos borítású réteg, ami nem szívja be a hőhíd során keletkező párát, nedvességet. (A melegíthetős aláöltözetek nagyon jók, én is használom őket, de soha nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek bármikor feladhatják a harcot, tehát ha működik jó, ha nem, nem… Bár az a szerencse, hogy pl. egy fűthető mellény az önmagában is egy 200g/m2 szigetelésű Thinsulate anyag, orkános borítással. Mindig öltözzünk a lehető legkomfortosabban, ne izzadjunk (amennyire lehet) a beöltözés során és mindig a saját hőérzetünknek megfelelő mennyiségű és minőségű(!) ruhát vegyünk fel! Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni: Egy gyengén felöltözött szárazruhás búvár egy hosszabb merülés vagy mélyebb profil során még nem túl hideg vízben is jobban ki van téve a dekompressziós betegségnek, mint az a búvár, aki egy kicsit melegnek érzi a felvett aláöltözetet! Relatív hideg vízben soha ne úgy öltözzünk, hogy úgyis kijövünk egy óra múlva, hanem úgy, hogy ha valamilyen vészhelyzet adódna és pár napot kellene eltöltenem akkor azt vajon hogyan bírnám? (Természetesen ez csak feltételezés és a való élethez vagy valós eseményekhez nem köthető!)
Konklúzió: Bocsánat, ha érted mire gondolok… Kinek mit ajánlanék?
Rekreációs merüléshez, fotózáshoz, hideg és extrém hideg vízi merülésekhez, csak úgy merülésekhez. NEOPRÉN SZÁRAZRUHÁT!
Technikai merülésekhez, extrém hideg, hideg, meleg vagy bármilyen vízben, megfelelő aláöltözettel TRILAMINÁLT SZÁRAZRUHÁT javaslok!
Ui. Tényleg nem részletes az írás és ezért elnézést kérek, valóban lehetne erről egy regényt írni, csak nem érek rá.