Hogyan fogják be a hosszúszárnyú bálnák azt a hatalmas mennyiségű halat, amit el kell fogyasztaniuk? A válasz: saját fejlesztésű “halászhálót” használnak!
Egy nem is olyan rég felfedezett módszer segítségével, buborékokból készített hálóval fogják be a hosszúszárnyú bálnák a kis halakat, például a homoki angolnát (ami valójában nem is angolna). Egy vagy több bálna egy lélegzetvétel után alámerül és körbeúszva buborékokat ereget. A pezsgő, habzó “háló” csapdába ejti a kisebb halakat. Néhány másodperccel később a bálnák hatalmasra tátott szájukkal, függőlegesen felúsznak a buborékkör közepén és hatalmas mennyiségű halat habzsolnak be.
“A hosszúszárnyú bálnáknak a testméretükhöz képest elég nagy uszonyaik vannak, így kiemelkedő manőverezőképességgel bírnak” — mondja el David Wiley, Stellwagen Bank National Marine Sanctuary kutatásvezetője. “Más bálnafélék általában a gyors úszósebességüket használják ki a vadászatkor, de a hosszúszárnyúak egész más megoldással álltak elő. Finoman koordinált mozgásuk teszi lehetővé számukra a buborékháló készítését.”
A bálnák egy emelkedő spirálvonalban úszva eregetik a buborékokat, majd a felszínen csapnak egyet az uszonyukkal, alábuknak és hirtelen megfordulva ejtik el a zsákmányt. A módszert egyedül és csoportokban is használják. “A folyamat legalább olyan komplex, mint a vadon élő emberszabásúak eszközhasználata.” — említi Wiley, aki kollégáival először 2011-ben publikálta erről a bálna-módszerről szóló kutatásainak eredményeit.
Forrás: OG